Miért volt eddig aggasztó a helyzet és mi változott?
2026 felülmúlta az eddigi éveket költségvetési hiány szempontjából.
Áprilisra már elértük a 3420 milliárd forintos mínuszt. Viszonyításképpen tavaly áprilisra ez 2554 milliárd forint volt, tehát majdnem 1000 milliárddal kevesebb. Ez odáig fajult, hogy április végére már az éves hiánycél 91%-át teljesítettük.
Mondhatnánk, hogy mivel kampány-időszak természetes velejárója a nagyobb költségvetési hiány. Viszont az első negyedév alatt lezajló növekedés felülírja az eddigi években tapasztaltakat, és uniós források nélkül akár az év végére a 8%-os deficit is megvalósulhatott volna, amit még 2020-ban sem sikerült elérni, de az eu-s forrásokkal együtt is ilyen tempóban 7% feletti deficittel kellett volna számolni.
De mi áll a megdöbbentő növekedés hátterében?
A magas növekedés problémája részben annak is betudható, hogy ezek a kiadások azután jelentek meg, hogy megtervezték az éves költségvetést. Főként a közszférában lévő magasabb bérek és juttatások, az otthonteremtési támogatás, a Budapest-Belgrád vasútvonal, uniós adók és egyéb költségek is belejátszottak a kiugró költségbe, mint a 14.havi nyugdíj első kifizetése.
Hogy jön ide a GDP és az euró?
Mivel ezek az összegek és változásuk önmagában nehezen összehasonlíthatóak (például ha egy 10 évvel ezelőtti és mai hiányt akarnánk összehasonlítani), GDP arányosan szoktuk őket nézni. A hiánycélt és az állami adósságot is ennek százalékában elemezzük. De érdemes ezt ismerni azért is, mivel az euró bevezetéséhez is köze van: a maastrichti kritériumok ugyanis az államadósságot és az árstabilitást is megszabják GDP arányosan.
Mi az az államháztartási hiány és hiánycél?
Az államháztartásba és költségvetésbe tartozik a kormány összes bevétele és kiadása. Az államháztartási hiány (vagy költségvetési deficit) amikor a kiadások meghaladják a bevételt, ennek ellenkezője, amikor több a bevétel, a költségvetési szufficit. Itthon a hiány jellemző, emiatt az állami kiadásoknak minden éveben egy keretet szoktak meghatározni, ez pedig a hiánycél, azaz mennyivel haladhatják meg a kiadások a bevételeket, ezt szokták 0-100% skálán megadni.
Hogy lehetséges?
A kormány sajtóközleménye szerint 300 milliárd Ft megtakarítást sikerült felhalmozni a költségvetési szervek kifizetéseinél, 109 milliárd forinttal kevesebbek voltak az állam vagyoni kiadásai, illetve 157 milliárd Ft plusz bevétel érkezett az adókból és járulékokból. Viszont a költségoldalon is volt növekedés: a nyugellátás és gyógyító-megelőző ellátás területén, a lakáscélú kiadások és a beruházások kifizetése esetében is. Összességében viszont elmondható, hogy nagy összegű szuficitet hozott a július, és ez látható a hónap egyenlegén is.
Megdöbbentően pozitív fordulat?
Ezek után megdöbbentő lehet olvasni a kormány hivatalos sajtóközleményét, miszerint sikerült visszaszorítani a költségvetési hiányt. A hiánycél 91%-os teljesítése július végén 67,7%-ra csökkent. Ez konkrét számokban azt jelenti, hogy az eddigi első negyedéves 3849,8 milliárd forint hiányból 2773,6 lett. Tehát az elmúlt 1 hónapban 524,3 milliárd forint plusz maradt az államkasszában, ami egy jelentős fejlődés és egy bizakodó jövőképet fest a hatalmas költségvetési hiány leküzdésével szemben.
